Egy hirtelen ötlettől vezérelve ebéd után felkaptam Milánt az oviból és arra gondoltam a szép idő örömére meglepem őt és a húgát egy igazán szuper programmal. Kihasználva a délutáni alvásidejüket, nem hazafelé, hanem Ausztria felé vettem az irányt. Mikor két óra elteltével megérkeztünk és felébredtek szerintem azt hitték, hogy még mindig álmodnak. Hatalmas hóemberre, óriás angyalkára és „hóesésre” ébredtek.
Pénteknek és a kora délutáni időpontnak hála nem volt sor a teljes karácsonyi díszben pompázó vidámpark pénztáránál, sőt igazából sehol. A különböző attrakciókra maximum 5-6 percet kellet várnunk, vagy még annyit se. Persze először azt sem tudtuk hol kezdjük és még bizonytalan is voltam, hogy hova ülhetünk fel és hová nem, de szerencsére elég rugalmasan kezelik mind a kor-, mind a magassági határokat. Így őszintén mondhatom, hogy egy másfél és egy három évessel maximálisan élvezhető szinte a park összes szolgáltatása. Milán felnőtt kísérettel szinte mindenre felülhetett.
Amíg egyik játéktól a másikig sétáltunk belekeveredtünk egy szó szerint mesés forgatagba. A gyerekek arcára egyszerre ült ki a csodálat és az értetlenség, persze jó értelemben. Imádom, sőt irigylem, mikor valami ennyire el tudja varázsolni őket.
A meseerdőbe sétálgatva rá kellett jönnöm, hogy mennyire hiányosak az ismereteim a gyerekmesék területén, ugyanis a különböző mesefigurás szoborcsoportokból nem igazán sikerült rájönnöm, hogy melyik történet szereplői lehetnek de még arra sem, hogy egyáltalán melyik meséről lehet szó. Mindenesetre a gyerekek imádták őket, főleg azokat, ahol gombnyomásra életre kelt-egy-egy jelent.
A hideg, a rengeteg séta és élmény gyorsan kimerítette a gyerekeket. Így kerestünk egy kis melegedőt. Amíg a nagymama kihámozta őket a tizenkét réteg ruhából én elmentem, hogy felmérjem az éttermi kínálatot. Örömmel vettem tudomásul, hogy a gyors étkeztetésre specializálódtak. Így pikk-pakk a tálcánkon volt a teljes osztrák kínálat. A szülőknek gulyás cipóban, a gyerekeknek virsli császárzsemlével, a nagymamának gőzgombóc. Szóval a kínálat tökéletesen kielégíti a családok igényeit. Karácsonynak hála még forraltborral és punccsal is készültek az átfagyott szülőknek. Persze úton-útfélen találunk akár édes, akár sós harapnivalót, ha csak két attrakció között bekapnánk valamit.
Levezetésképpen megnézhettük volna a karácsonyi műsort de Milán közölte, hogy szeretne haza menni, mert különben megfázik. Én pedig nem akartam erőltetni, hogy maradjunk még, mert ez a délután róluk szólt, pedig szívesen megnéztem volna az előadást. Így elindultunk haza.
Imádtam ez egész napot, ahogyan a gyerekek is. Megtörni a hétköznapi rutint, magunk mögött hagyni a karácsonyi őrületet és egy kicsit újra gyereknek lenni a gyerekeinkkel. Ez az igazi karácsonyi varázslat.
Ha igazi karácsonyváró, családi hétvégi programot keresel, ITT megtalálod!
Képek: Pinterest, Fokussiert, Babeezonboard
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, kövess az Instagramon valamint kövesd a blogom, ahol további hasznos anya- és bababarát tippeket és tanácsokat olvashatsz!