Black Friday, egy valóban sötét nap

2018. november 22. 21:13 - Szigeti Andi

A nap, amikor én biztosan nem veszek semmit!

Mostanában nem telik el úgy nap, hogy ne találkozzam legalább egy olyan cikkel az interneten, amitől összeszorul a gyomrom. Ezek mind-mind arról szólnak, hogy a gyerekeinkre nagy valószínűség szerint egy élhetetlen jövő vár, már ha egyáltalán beszélhetünk jövőről.gem-lauris-rk-409606-unsplash.jpgPhoto by Gem & Lauris RK on Unsplash

 

Ennek ezer és egy oka van, de az egyik a mértéktelen emberi túlfogyasztás. Jelenleg úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Azt pedig tudjuk, hogy ez sajnos nem így van. És akkor jön a Black Friday, ami arról szól, hogy már napokkal, sőt hetekkel előtte mindneki készüljön fel a pénteki őrületes vásárlásra.

Nem leszek álszent, nem is olyan régen én is a kuponos, black fridays vásárló tömeghez tartoztam. Aztán egyre többet olvastam a környezettudatos életmódról. Arról, hogyan éljünk úgy, hogy még jó sokáig élhessünk ezen a bolygón.

Azóta tisztában vagyok vele, hogy mi kisemberek mennyi mindent tehetünk napi szinten is azért, hogy megváltoztassuk a jelenlegi jövőképünket. Például nem megy el teljesen az eszünk, amikor azt halljuk, hogy Black Friday és nem vásárolunk össze egy csomó hülyeséget, csak azért mert olcsó. Teszem hozzá, ez sokszor nem is feltétlenül igaz.

Minél többet tudok a fenntarthatóságról, a környezettudatosságról, annál többször van lelkiismeret furdalásom. Ennek pedig valahol örülök. Mert péládul, mikor megnézek egy ruhát vagy bármi mást, már nem veszem meg gondolkodás nélkül ha megtetszik, még akkor sem ha éppenséggel megengedhetném magamnak. Inkább miközben nézegetem arra gondolok, hogy szükségem van nekem erre? Nyilván nincsen! Sőt ha a következő húsz évben nem vennék magamnak egy árva ruhadarabot sem, szerintem akkor is lenne még mit felvennem. Jelenleg is több olyan darab lóg a szekrényemben, amin még az árcédula is rajta van. Na ezek azok, amiket megvettem mert tetszett, de szükségem az nem volt rájuk, mivel azóta sem volt olyan esemény, ahová felvehettem volna őket.

A hajszárítomnak perpillanat olyan hangja van, mint egy zuhanó TU-154-es repülőnek. Két évvel ezelőtt valószínűleg lendületből vágtam volna bele a kukába. Tegnap hajszárítás közben viszont azon filóztam, - mikor épp nem rettegtem, hogy agyonüt az áram - hogy vajon meg lehetne ezt még szerelni? Egyáltalán léteznek még háztartási kisgép szerelők?

Sejtem, hogy sokan azt gondolják, hogy jajj hagyjuk már ezt a trendi környezetvédő lettem picsogást, de én azt gondolom, hogy kis lépés ez az emberiségnek de igenis nagy lépés nekem. És nem szeretnék itt megállni, sőt nem is álltam, de erről majd később. Mert minél többet hallunk, olvasunk, tájékozódunk a témában, annál könnyebb lesz majd a szemléletváltás. Ugyanis a száraz tények és számok már elég riasztóak ahhoz, hogy könnyedén átkattinthassák, azt a bizonyos kapcsolót az agyunkban.

Kétgyerekes anyaként, pedig csak arra kérek mindenkit, hogy mielőtt rányom a megrendelem gombra vagy kifizeti az eggyel nagyobb TV-t, tegye fel magának a kérdést, tényleg szükségem van erre?! Mert azt tudom, hogy a gyerekeinkenk még szükségük lenne erre a bolygóra!mikael-kristenson-203438-unsplash.jpgPhoto by Mikael Kristenson on Unsplash

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, kövess az Instagramon valamint kövesd a blogom, ahol további hasznos anya- és bababarát tippeket és tanácsokat olvashatsz!
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://babeezonboard.blog.hu/api/trackback/id/tr8614385294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.